Leg a barlangokról

Karszt és barlang Szlovákiában – Válogatás az adattárból

Karsztvidékek típusai

A karsztvidékek Szlovákiába több mint 2700 km2 területet foglalnak el. A hegyvidéki terület főbb felszínalaktani típusai a plátókarszt (Szlovák-karszt, Murányi-fennsík, Szlovák-paradicsom, Galmus), a hegyhát-masszívumok karsztja, sasbércek és kombinált redős-töréses szerkezetek karsztja (Strážovi-hegység), monoklinális gerincek és hegyhátak tagolt karsztja (Alacsony-Tátra, Nagy Fátra) és a szirtöv karsztja (Pienek, Vršateci-szirtek). A medencékben édesvízi mészkőhalmok karsztja (Dreveník, Bojnice, Bešeňová), önálló rögök karsztja valamint hegylábi síkok és teraszok karsztja található. Édesvízi mészköveken kialakult karszt helyenként hegyvidékeken is előfordul (Hincava, Starohorskái-völgy, Revúcke podolie).A középeurópai mérsékelt égöv legmagasabban fekvő területein, az erdőhatár felett található a magashegyi karszt (Bélai-havasok, Červené vrchy a Nyugati-Tátrában, Ďumbier az Alacsony-Tátrában). Földtanilag redős-töréses, vagy monoklinális szerkezetekből tevődnek össze. Különleges jellege van az ún. kriptokarsztnak, amely vízzáró rétegekbe ágyazott önálló kristályos mészkőlencsékben jött létre (Ochtinai kriptokarszt a Rőcei-hegységben).

A barlangok száma, barlangokban leggazdagabb területek

Szlovákiában több mint 7100 barlang, található, amelyek közé rövidebb sziklahajlatok is tartoznak. A legtöbb nyilvántartott barlang a Szlovák-karsztban, az Alacsony-Tátrában, a Szepes-gömöri-karsztban (Szlovák paradicsom, Murányi-fennsík), a Nagy-Fátrában, valamint a Nyugati-, Magas- és Bélai-Tátrában van.

Milyen kőzetekben keletkeztek a barlangok?

Barlangjaink túlnyomó része a másodidőszaki középtriászi mészkőben jött létre, néhányuk azonban édesvízi mészkőben, de kevésbé oldódó kőzetben is található. Több mint 180 barlang nemkarsztos kőzetekben keletkezett (andezit, bazalt és tufáik, homokkő, gránit, pala, kvarc).

Milyen természeti folyamatok alakították ki a barlangokat?

Keletkezésüket tekintve Szlovákiában különféle barlangtípusok találhatók. A szingenetikus, vagyis a kőzet keletkezésével egyidőben létrejött barlangok közé tartoznak az édesvízi mészkő (travertinó) krátereinek barlangjai, a travertinó vízesései által bezárt üregek és az egykori vulkánok gáz- és gőzkifúvásos barlangjai. Az epigenetikus, vagyis a kőzet keletkezése után létrejött barlangok főleg az oldásos (korróziós), korróziós-omlásos, patakos (fluviokarsztos, vagyis oldásos-eróziós) és fluviokarsztos-omlásos típusok, de előfordulnak hasadékbarlangok, valamint hasadékos-omlásos, hasadékos-oldásos, törmelékes és kimállásos barlangok is.

A leghosszabb és legmélyebb barlangok

Leghosszabb a több mint 41 km hosszú Demänovai barlangrendszer. Beletartozik a Pustá-barlang, a Demänovai-szabadság-barlang, a Vyvieranie-barlang, a Demänovai-béke-barlang a Demänovai-jégbarlang valamint más kisebb jelentőségű barlangok. Legmélyebb a Hipman-barlangrendszer (Starý hrad és Večná robota barlangok) az alacsony-tátrai  Kraková hoľa masszívumban. A barlang szintkülönbsége eléri a 495 métert. 

Leghosszabb barlangok (2010. 4. 1.-i állapot – Spravodaj SSS, 1/2010)

Legmélyebb barlangok (2010. 3. 31.-i állapot - Spravodaj SSS, 1/2010)

Az édesvízi mészkőben keletkezett barlangok közül leghosszabb a Puklinová jaskyňa Pleky, amely a Hernád-medence Dreveník-dombjában található. Hossza eléri a 100 métert. A szirtöv leghosszabb barlangja az Aksamitka (330 m) a Pienini-hegységben. A nemkarsztos barlangok közül leghosszabb a Jaskyňa pod Spišskou (740 m) a Lőcsei-hegység homokkövében.

Legmagasabban és legalacsonyabban fekvő barlangok

A legmagasabban fekvő barlangok a Nyugati-Tátra Červené vrchy masszívumában találhatók. Mintegy 2077 – 2080 m tengerszint feletti magasságban nyílik a Vyšná Kresanica zsomboly és további három kisebb barlang. A 2000 m tengerszint felett található legnagyobb barlang a Nová Kresanica csaknem 820 m hosszúsággal és 183 m mélységgel. A legalacsonyabban fekvő barlangüreget a Kassa melletti Bankov magnezitbányában észlelték 50 m tengerszint feletti magasságban vájt táróban, de a Losonc melletti Podrečany magnezitbányában is találtak barlangüregeket 120 m tengerszint felett.

A világtájak szélén fekvő barlangok

A legnyugatabbra fekvő barlang a Kis-Kárpátok dévényi részén található Abráziós-barlang, amely az egykori harmadidőszaki tenger hullámverése által jött létre. Legkeletibbre a homokkőben létrejött Ďakova és Pustaj barlangok fekszenek a Poloninek Nemzeti Park területén (Bukovské vrchy). Legészakabbra a szintén homokkőben található Babia hora barlangjai fekszenek, míg legdélebbre a Garam és az Ipoly torkolatánál, vulkáni tufában létrejött barlangok a Burda-hegységben (Börzsöny szlovákiai nyúlványa).

Legnagyobb földalatti terem

A legnagyobb földalatti terem a Sztratenai-barlangban  található Rozprávkový dóm (Mesés-terem) 192 m hosszúsággal, átlagban 46 m szélességgel és átlagosan 11 m magassággal. Területe 9 040 m2 térfogata 79 017 m3. A második legnagyobb terem a Holt denevérek barlangjában Jaskyňa mŕtvych netopierov (Ďumbieri-karszt, Alacsony-Tátra) található Bystrický dóm (térfogata 52 000 m3, magassága 40 m).

Cseppkőképződmények figyelemreméltó formái

A legnagyobb csppkőoszlop a Buzgó-barlangban található 32,6 m magassággal Krásnohorská  jaskyňa, Szlovák-karszt, Szilicei-fennsík északi része. A Domica a világ cseppkődobjainak és cseppkőpajzsainak legjelentősebb előfordulási helyei közé tartozik. A Gombaszögi-barlang a vékony és törékeny szalmacseppkövek különleges előfordulási helye. A lágy fehér cseppkőkiválás, az ún. hegyitej leggazdagabb formái a Harmaneci-barlangban jöttek létre.

Barlangok jégképződményekkel

Állandó vagy időszakos jégképződmények több mint 60 barlangban találhatók. Ezekből négy édesvízi mészkőben (travertinóban), négy pedig nemkarsztos kőzetben keletkezett. Klímaföldrajzi szempontból a jégképződményes barlangok túlnyomó része (84,8 %) a hideg és nagyon hideg hegyvidéki területeken találhatók.

A legnagyobb térfogatú jég

A legnagyobb térfogatú jég a Dobsinai-jégbarlangban található (több mint 110100 m3), amely a világ legjelentősebb jégbarlangjai közé tartozik. Tekintettel az ismert magashegyi jégbarlangokra (Eisriesenwelt és Dachstein-Rieseneishöhle az Osztrák-Alpokban, vagy a romániai Bihar-hegység Scărişoara barlangja), amelyek eljegesedett része 1100 és 1120 m t. f. fekszik, a Dobsinai-jégbarlang monumentális jégképződményei már néhány ezer éve megmaradnak 920 és 950 m t. f. magasságban.

A jelentősebb jégbarlangok közé tartozik továbbá a Demänovai-jégbarlang, a Veľká ľadová priepasť (Nagy-jeges-zsomboly) az alacsony-tátrai Ohništén, a, Ľadová priepasť (Jeges-zsomboly) a nyugati-tátrai Červené vrchy masszívumban és mások. Az állandó jégkitöltéses barlangok közül legalacsonyabban a Szilicei-jégbarlang Silická ľadnica fekszik 503 m tengerszint felett a Szilicei fennsíkon (Szlovák-karszt).

Barlangok aragonitképződménnyel

Legjelentősebb az Ochtinai-aragonitbarlang a Rőcei-hegység (Revúcka vrchovina) Hrádok hegyében. Egy geológiai kutatótáró vájása nyomán véletlen fedezték fel 1954-ben. A képződmények gazdagságának és változatosságának köszönhetően a világ legértékesebb aragonitbarlangja közé sorolandó.

A legnagyobb troglobiont – valódi barlanglakó állat

A barlangi környezet különleges ökológiai feltételei mellett számos endemikus szárazföldi és vízi állatfaj talált otthonra. Szlovákiában a legnagyobb troglobiontot – vagyis valódi barlanglakó állatot - a Gombaszögi-barlangban, majd később a Domica-barlangban találták.. A Typhloiulus sp. nevű vak ikerszelvényes a szlovákiai ikerszelvényesek első valódi barlanglakó példánya. Teste 26 mm hosszú, átmérője 1,1 mm, szelvényeinek száma 77, lábainak száma 147 pár. Lábainak számát tekintve a legtöbb lábú élőlényünknek tekinthető, beleértve a felszíni fajokat is.

A denevérek legnagyobb fajgazdagsága

A Jászói-sziklák barlangjaiban, a Medzevi-dombvidéken, 19 denevérfajt észleltek, amely Szlovákia egy lelőhelyen található legnagyobb fajgazdagságának számít. A Čertova diera – Domica barlangrendszerben a Szlovák-karsztban 16 denevérfaj fordul elő.

Csontmaradványok

Pleisztocénkori gerinces állatok gazdag csontmaradványa származik a Szlovák-paradicsom Medve-barlangjából (Medvedia  jaskyňa) és Psie diery barlangjából, az alacsony-tátrai  Szentiványi-völgy (Jánska dolina) Medve-barlangjából (Medvedia jaskyňa), a Nyugati-Tátra hasonló nevű barlangjából valamint a Važeci-barlang járataiból.

Jelentős régészeti lelőhelyek

A legjelentősebb régészeti lelőhelyek közé a következő barlangok tartoznak: Ardovská  jaskyňa, Babská diera, Domica, Majda-Hraškova jaskyňa, Kostrová jaskyňa (Szlovák-karszt), Jászói-barlang  (Medzevi-dombvidék), Veľká ružínska jaskyňa (Čierna  hora), Šarkanova diera (Volovské vrchy), Liskovská jaskyňa (Liptói-medence), Mažarná (Nagy-Fátra), Dúpna diera  (Strážovské vrchy), Prepoštská jaskyňa (Prievidzai-medence),  Čertova pec (Považský Inovec), Deravá skala a Tmavá skala  (Kis-Kárpátok) és mások.

Barlangok legrégebbi írásos említése

Szlovákiában a legrégebbi barlangi írásos említés 1220 és 1224-ből származik és a Trencsén melletti Jaskyňa na Skalke (Benediktova jaskyňa) barlangra vonatkozik. A legrégebbi barlangi felirat a Jászói-barlang egyik járatában található 1452-ből.

Szlovákia első idegenforgalmi barlagjai

Az első idegenforgalom számára látogatható barlang a Plaveci-barlang volt a Kis-Kárpátokban, amelyet a területet birtokló Pálffy gróf kezdeményezésére nyitottak meg 1802 – 1809-ben. A Jászói-barlangot a premontrei kanonokok nyitották meg 1846-ban. A Dobsinai-jégbarlangot 1871-ben tették látogathatóvá, a Bélai-barlangot 1881-ben. Míg a Demänovskú ľadovú jaskyňu a 19. század 80-as éveiben kezdték megnyitni.

Az első villanyvilágítású barlang

Dobsinai-jégbarlang a világ első villanyvilágításos barlangjai közé tartozik. A barlang Bunsen-égős világítását 1882-ben vezették be, elektromos világítását pedig 1887-ben.

A leglátogatottabb idegenforgalmi barlangok

Idegenforgalmi barlangjaink közül legnagyobb évi látogatottsága a Demänovai-szabadság-barlangnak van. Az utolsó években 155 - 175-ezer látogató tekinti meg. Leglátogatottabb barlangjaink közé tartozik továbbá a Bélai-barlang, a Dobsinai-jégbarlang és a Demänovai-jégbarlang.

Egyetlen csónaktúrás idegenforgalmi barlang

Egyetlen olyan idegenforgalmi barlangunk, amelyben a látogatóknak földalatti csónaktúra is rendelkezésükre áll, a Domica. A múltban a barlang járatait több katasztrofális ár is elöntötte. Az utolsó évek védelmi intézkedéseinek köszönhetően a környező termőföldek mezőgazdasági hasznosítása már nem idéz elő talajeróziót és nem szennyezi a barlangi patak vizét sem.

Nyugat-Szlovákia egyetlen idegenforgalmi barlangja

Nyugat-Szlovákia egyetlen idegenforgalmi barlangja a Driny a Kis-Kárpátok Smolenicei-karsztjában. A többi idegenforgalmi barlanggal összehasonlítva, amelyben hatalmas és széles járatok is előfordulnak, a Driny-barlang járatait szűkebb oldásos hasadékok rendszere képezi, cseppkőképződménye azonban lenyűgöző.

Gyógyítás a barlangokban

Barlanggyógyászati tevékenység a Bystrái-barlangban, folyik, de gyógyászati célokat szolgál az ún. szpeleoklimatikus kezelés a Jászói és Bélai barlangokban is. A barlanggyógyászat kezdete Szlovákiában a múlt század 60-as éveinek végére és 70-es éveinek kezdetére tehető a Gombaszögi-barlangban. Balneoterápiás kezelés folyik a sklené teplicei Parenica-barlangban. Mint gőzfürdőt ezt a barlangot már Bél Mátyás is említi 1723-ban.

Természetvédelmi szempontból legjelentősebb barlangok

Szlovákiában nemzeti természeti emlékké 44 barlangot nyilvánítottak. A Szlovák-karszt barlangjai, az Ochtinai-aragonitbarlang, valamint a Dobsinai-jégbarlang a Sztratenai-barlangrendszerrel felkerültek a világ természeti örökségének listájára. A Domica, amely a szlovák-magyar határon átnyúló Domica-Baradla barlangrendszer része, a Ramsari-szerződés nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyei közé tartozik.

Barlangkutató szervezetek

A Szlovák állam tulajdonába tartozó barlangok védelmét és kezelését a Liptovský Mikulášon székelő Szlovákiai Barlangok Igazgatósága látja el. A barlangok nemzeti adatbázisát az ugyancsak Liptovský Mikulášon székelő Szlovák Természetvédelmi és Barlangászati Múzeum kezeli és fejleszti, amelynek feladata a barlangokkal és barlangkutatókkal kapcsolatos tárgyak gyűjtése is. Új barlangok és barlangrészek feltárásával főleg a Szlovák Szpeleológiai Társaság tagjai foglalkoznak, akik együttműködnek a barlangok dokumentálásában és védelmében is.