Domica-barlang

 

A Domica a Szlovák-karszt Nemzeti Park legismertebb és leghosszabb barlangja. Jelentős geomorfológiai értékein kívül kitűnik értékes régészeti leleteivel, gazdag cseppkőképződményeivel és a denevérek sokaságával. A Szlovák- és Aggteleki-karszt barlangjain belül a világ természeti örökségének jegyzékébe is bekerült.

 

Jelmagyarázat:

^*1 - Gyerekek 6-tól 15 évig; 15 évnél idősebb rokkantak érvényes igazolvánnyal
^*2 - Nappali tagozatos diákok – főiskola esetében az aktuális évre érvényes tanulmányi igazolással; 60 év feletti személyek
^*3 - Fotó-Video - fényképezés és rövid videófelvétel elkészítése állvány nélkül csak a barlang látogatása alatt lehetséges a beléptidíj és a kiszabott illeték befizetése után. Ez nem akadályozhatja a barlang folyamatos és biztonságos üzemeltetését
^*4 - A látogatók kérésére lehetséges rendkívüli belépés is a rendes belépési időponton kívül, a barlangvezetővel való megegyezés után, külön illeték befizetése mellett. Ez azonban nem zavarhatja meg a barlang folyamatos üzemeltetését.

^*5 - During operation of boat trip the tour without boat can be realized only on agreement with the cave manager, by order for minimum of 30 persons. The fluency of cave operation mustn`t be disrupted.

A belépés előzetes megrendelése nem lehetséges. A belépések a belépési rend szerint történnek, magasabb látogatói létszám esetén az adott helyzettől függően szerveznek külön belépéseket is a barlangba.

A Domica-barlang a magyarországi Baradla-barlanggal különleges rendszert képeznek, amely két állam, Szlovákia és Magyarország területén fekszik. A túra alkalmával, amelynek igénybevétel esetén része a Styx-patakon való vonzó csónakázás is, a látogatók megtekinthetik a barlang számos cseppkőképződményét, amelyek közül kitűnik a Majko-dómban található Római-fürdő. Ezen kívül a barlang jelentős régészeti lelőhely is, itt találták az 5-6 ezer évvel ezelőtt, a csiszolt kőkorban (neolitikumban) élt ember számos kő- és csonteszközét, amelynek egy része a bejárati épületben tekinthető meg.

A rendszabály és tiltások pontos olvasata a látogatási rendben található

A Szlovák-karszt Nemzeti Park területén, a Szilicei-fennsík délnyugati szegélyén, a magyar határ közelében található. A barlang nyílása a hasonló nevű hegy déli lábánál 339 m tengerszint feletti magasságban fekszik.

A barlang Pelsőctől (Rozsnyó és Tornalja között) kb. 10 km-re délkeletre fekszik, 2 kilométerre a magyar határtól. A parkoló közvetlen a barlang bejárata előtt van. A közelben tanösvény, a bejárati épületben kiállítás található.

Tömegközlekedési eszköz legközelebbi megállója:

• Kečovo, Domica (autóbusz)

Gépkocsival a barlanghoz:

• Rozsnyóról (Rožňava) Pelsőcön (Plešivec) keresztül Domica irányában – 25 km
• Tornaljáról Pelsőcön keresztül Domica irányában – 25 km

GPS koordináták

A Szilicei-takaró másodidőszaki középtriászi wettersteini mészkövében jött létre a Styx-patak, a Domicai-patak valamint más, nemkarsztos területekről idefolyó patakok oldó és koptató hatására főleg szerkezeti törések mentén. A barlangban vízszintes ovális járatok vannak túlsulyban, amelyekben fennmaradtak a mennyezeti medrek is. A járatok helyenként termekké szélesednek ki. A Styx-patak medrének meanderes földalatti kanyon jellege van. A barlang három kifejlődési szintjének szintkülönbsége 8 – 12 m. A legalsó szint azonban kaviccsal és agyaggal töltődött fel.

A Domica a vele összefüggő Čertova diera (Ördög-lyuk) – barlanggal 5368 m hosszú. A magyarországi Baradla-barlanggal is összefüggő genetikai egységet alkot, melynek összhossza 25 km. Ennek nem egész 1/4-e esik Szlovákia területére.

A barlang gazdag cseppkőképződményei közül főleg a cseppkődobok és pajzsok, a mésztufagátak (Római fürdő, Plitvicei tavak), a hagymaalakú sztalaktitok és a pagodaszerű sztalagmitok jellegzetesek. A barlang léghőmérséklete 10,2 - 11,4 °C, relatív páratartalma 95 - 98 %.

A Száraz-folyosóban (Suchá chodba) barlangi medve (Ursus spelaeus) csontjait ásták ki. A Domica és Čertova diera (Ördög-lyuk) barlangokban eddig 16 denevérfajt azonosítottak. Legtöbbjük kereknyergű patkósorrú denevér (Rhinolophus euryale), amely Szlovákiában egyedülálló, 1000-2000-es csoportokba tömörül. Néhol vastag denevérürülék-réteget is találhatunk. A cseppkőanyagra gyakorolt oldó hatásuk által oldási üstök jönnek létre. A barlang apró gerinctelen állatai közül 44 ugróvillás fajt észleltek, amelyek közül legértékesebb az endemikus Arrhopalites slovacicus, igen ritka az Eukoenenia spelaea nevű álskorpió, a Typhloiulus sp. ikerszelvényes, a Niphargus tatrensis rákfaj és számos más szárazföldi és vízi fajok.

A barlang rövid időre otthont adott Kelet-Szlovákia idősebb neolitikumi lakói, a keleti lineáris kerámia gömöri ágának művelői számára. Huzamosabb ideig azonban az ugyancsak neolitikumi bükki kultúra népei lakták. Ezután az eredeti nyílás beomlott és a barlang hosszú időre érintetlen maradt.

Az ún. Öreg Domica viszont régóta ismert volt. Fenekéről 1926-ban Majko J. egy aknán keresztül jutott be a Domica terjedelmes járataiba, amelyekben később tetemes mennyiségű régészeti leletet találtak. Számos helyen építményekre utaló cölöpök gödreit és tűzhelymaradványokat észleltek. A tömérdek töredékből helyreállított edények és a Styx partján teraszosan lefejtett agyag, kőeszközök fejtési nyomaival, a cserepek tömeges gyártásáról tanúskodnak. A simítóeszközök, árak, nyílhegyek, fésű, gyűrű és halászbot a csonteszközök neolitkori megművelésének tetőfokát képviselik. Kagylókból és állatfogakból készült nyakláncok is fennmaradtak. A kőeszközök közül főleg kőbalták, ékek, cséphadarók, kések és kaparók kerültek elő. A szőtt ruhanemű készítéséről annak lenyomata az agyagban és szövő-nehezékek tanúskodnak. A barlang félreeső részei valószínűleg kultikus célokat szolgáltak. Itt faszénnel rajzolt ábrák is fennmaradtak. A Domica a bükki kultúra legjelentősebb lelőhelye Szlovákiában.

A Csehszlovák Turisták Klubja 1930-ban kivájta az alsó bejáratot és 1932-ben a barlangot a nagyközönség számára is megnyitotta, beleértve a villanyvilágítást is. A Styx-patakot csónakázás céljából elgátalta. A barlang látogatható szakasza 1315 m, ebből a csónakkal járható rész 140 m.

A barlangban csak időszakos vízfolyások folynak. A múltban a nagyobb viharok alatt a járatokat többször elöntötte az árvíz, amelynek katasztrófális következményei voltak. A barlang környékén ezért rendkívül fontos a talaj mezőgazdasági művelését úgy irányítani, hogy elkerülendő legyen a víz gyors lefolyása és a talaj eróziója.

A barlang legnyugatibb, a víznyelők környékén fekvő részét az Ördög-lyuk, Čertova diera alkotja. A  bejárattól a Styx-patakig lejtő járatban néhány szép pálcaszerű állócseppkövet találunk. A barlang könnyen hozzáférhető bejárati része már régóta ismert volt. Bartolomeides L. már 1801-ben megjósolta a barlang összefüggését a Baradlával. Az Ördög-lyukat a Domicával J. Majko kötötte össze 1929-ben.

Majko Dom – Detail

Japán teázó baldachinnal

Cseppkőkéreggel bevont neolitikumi edény

Majko-terem – Római fürdők

Majko-terem – Római fürdők

Indiai pagodák terme

Sámson oszlopai

Majko-terem – Római fürdők

Cseppkőrészlet

Majko Dom

• Látogatási szabályzat
• Tájékoztató
• A barlang túraútvonalának