A Dobsinai-jégbarlang a világ legjelentősebb jégbarlangjai közé tartozik. 2000-től a világ természeti örökségének jegyzékén szerepel. Míg az ismert osztrák alpesi magashegyi jégbarlangok, az Eisriesenwelt és a Dachstein-Rieseneishöhle, vagypedig a romániai Scărişoara jégképződményei 1100 - 1120 m tengerszint felett fekszenek, a Dobsinai-jégbarlang jégrétegei ezredévek óta megmarad 920 - 950 méteren.
hé | ke | sze | cs | pé | szo | va |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 31 |
Látogatási útvonal | Felnőttek |
Diákok 6-15r., Invalidusok *1 |
Diákok, > mint 60 éve *2 |
Fotó-Video állvány használata nélkül *3 |
Mendkívüli belépés *4 |
Dobsinai-jégbarlang | 12,00 € | 6,00 € | 11,00 € | 10,00 € | 50,00 € |
---|
*1 - Gyerekek 6-tól 15 évig; 15 évnél idősebb rokkantak érvényes igazolvánnyal
*2 - Nappali tagozatos diákok – főiskola esetében az aktuális évre érvényes tanulmányi igazolással; 60 év feletti személyek
*3 - Fotó-Video - fényképezés és rövid videófelvétel elkészítése állvány nélkül csak a barlang látogatása alatt lehetséges a beléptidíj és a kiszabott illeték befizetése után. Ez nem akadályozhatja a barlang folyamatos és biztonságos üzemeltetését
*4 - A látogatók kérésére lehetséges rendkívüli belépés is a rendes belépési időponton kívül, a barlangvezetővel való megegyezés után, külön illeték befizetése mellett. Ez azonban nem zavarhatja meg a barlang folyamatos üzemeltetését.
Bankkártyás fizetés sajnos nem lehetséges. A barlang túraútvonalának
A belépés előzetes megrendelése nem lehetséges. A belépések a belépési rend szerint történnek, magasabb látogatói létszám esetén az adott helyzettől függően szerveznek külön belépéseket is a barlangba.
Időtartama | Długość | Átlaghőmérséklet | |
Dobsinai-jégbarlang | 30 min | 515 m | -3,9 - -0,2 °C |
---|
A jeges rész átlaghőmérséklete:-3,9 až -0,2°C
A jégnélküli rész átlaghőmérséklete:0,8 - 3,5°C
A barlang bejárata a Duča-hegy északi lejtőjén 969,5 m tengerszint feletti magasságban fekszik. A barlang hossza 1483 m. A látogatható rész hosszúsága 515 m. A barlang járatai a bejárattól fokozatosan lejtenek, ami a nyílás északi fekvésével egyetemben elősegíti télen a hideg levegő leáramlását és a járat lehülését.
A barlangban számos lenyűgöző rész található. Ilyen a jeges Kis- és Nagy-terem (Veľká a Malá sieň), Ruffíny koridor és az Omlás-terem (Zrútený dóm). A jégnélküli részek a Kvapľova és Biela sieň, Suchý dom, Kvapľova pivnica és Peklo nevű járatok. A Nagy-terem hőmérséklete -3,8 és + 0,5 C között van. A napsütéses felszínről a látogató csupán néhány tíz méterre ereszkedik a föld alá és nyomban a hideg jég birodalmában találja magát, ahol a természet tökéletes munkáját csodálhatja meg.
A barlang érdekessége, hogy a nyilvánosság részére egészen 1946-ig engedélyezve volt benne az egészévi korcsolyázás. Még az 50-es években is itt gyakorolt a sikeres csehszlovák műkorcsolyázó Karol Divín, valamint a katonai gyorskorcsolyázó csapat.
A szintkülönbség valamint a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség megterheli a szervezetet. A barlangba lépés előtt ajánlatos megpihenni, hogy a szervezet alkalmazkodása a barlangi környezethez zökkenőmentes legyen. Ajánlatos a meleg öltözet és szilárd lábbeli.
Vezető: | Ing. Ľubomír Očkaik |
---|---|
Cím: | 049 71 Dobšinská Ľadová Jaskyňa |
Téléphone: | +421/ (0)58/ 788 14 70 |
E-mailben: | dobslj@ssj.sk |
Járás: | Rožňava |
---|---|
Eperjesi: | Košický |
Kataszteri határ: | Dobšiná |
Geomorfológiai egység: | Slovenský raj |
Besorolás: | Sprístupnené SSJ, Národné prírodné pamiatky, Jaskyne svetového dedičstva |
Długość: | 1 491 m |
Mélység: | 75 m |
A Szepes-gömöri-karsztban, a Szlovák paradicsom Nemzeti Park délnyugati peremén található. A barlang bejárata a Duča-hegy északi lejtőjén nyílik 969 m tengerszint feletti magasságban, 130 méterre a Hnilec felett.
A barlang a Dobsinai-jégbarlang településtől érhető el Poprád és Rozsnyó között a Szlovák paradicsomban. A barlanghoz felvezető, kb. 1 km hosszú útvonalon tanösvény bemutató táblái találhatók. A település parkolója és a barlang bejárata közötti szintkülönbség 130 m. A feljutás a barlanghoz kb. 25 percet vesz igénybe.
Tömegközlekedési eszköz legközelebbi megállója:
Személygépkocsival a Dobšinská ľadová jaskyňa településhez:
A Dobsinai-jégbarlang a Sztratenai-barlang rendszerének része. A Sztratenai-takaró másodidőszaki középtriászi világos steinalmi és wettersteini mészkövében keletkezett szerkezeti törések mentén. Hossza 1491 m, szintkülönbsége 75 m.
A barlang fő részét egy hatalmas üreg képezi, amely a felszíni nyílástól 70 m mélységig lejt. A földalá bukott Hnilec ősfolyó által kialakított egykori járatszint mennyezetének beszakadásával jött létre. Túlnyomó részét jelenleg jég tölti ki, amely néhol a mennyezetig ér. A termet több részre tagolja (Malá sieň, Veľká sieň, Ruffínyho koridor, Prízemie). Jég tölti ki az Omlás-terem (Zrútený dóm) egy részét is, amelynek északnyugati szegélye a közeli Duča-szakadék alá húzódik. A terem eredeti folyóvízi formáit mára már átalakította a fagy általi aprózódás.
A barlang felső, jég nélküli részeit főleg vízszintes járatok és termek képezik, helyenként a folyóvízi járatképződés jellegzetesen ovális formáival és mennyezeti medreivel. A cseppkéképződmények néhány fajtájával is találkozhatunk itt (álló- és függőcseppkövek, cseppkőbekérgeződések, lágy fehér cseppkőlefolyások).
A jégképződés feltételei valószínűleg már a negyedidőszak közepén kialakultak a járat mennyezetének beomlása után, amivel a Dobsinai-jégbarlang és Sztratenai-barlang elszigetelődött egymástól. Az omlással egy hatalmas zsákszerű ferde üreg jött létre. Ebben megülepedett a hideg levegő, amely az üregbe az omlás által felszakadt nyíláson keresztül áramlott be (ez a barlang jelenlegi bejárata is). A beszivárgó csapadékvíz az üregben jéggé fagyott. A jég képződésének kezdetei a negyedidőszak riss korszakába (300 – 140 ezer év), esetleg a mindeli eljegesedés végébe nyúlnak.
A jég a barlangban mint padlójég, jégesés, jégsztalagmit vagy jégoszlop jelenik meg. A jeges rész területe 9772 m2, a jég köbtartalma több mint 110 100 m3. Legnagyobb vastagsága a Nagy-teremben 26,5 m A jég a csapadékvíz évi beszivárgásától függően réteges szerkezetű. A kőzettel való érintkezési felületen lassú olvadás áll be, ezért a jégösszlet nagyjából minden 1700 - 2000 évben kicserélődik. A jég a bejárattól valamint a Kis- és Nagy-teremtől lassú mozgásban van a Földszint (Prízemie) és a Ruffíny korridor irányában (2 - 4 cm egy év alatt). A Dobsinai-jégbarlang a világ egyik legjelentősebb jégbarlangja, amelyet a magashegyi övön kívüli fekvése is kiemel (a felszín alatti jég csupán 920 - 950 m t. f.van).
A jeges Nagy-terem évi átlaghőmérséklete –0,4 –1,0 °C (februárban –2,7, –3,9 °C, augusztusban +0,2 °C körül). A barlang alsó részeinek léghőmérséklete egész évben fagypont alatt van. A levegő relatív páratartalma a jeges részeken 75 - 90 %, néha 90 % fölött mozog. A levegő hőmérséklete a jégnélüli részeken +0,8 - +3,5 °C, relatív páratartalma 85 - 98 %. A barlang sztatikus-dinamikus, télen és nyáron eltérő légáramlással. Télen a hideg levegő a felszíntől a barlangba áramlik, nyáron pedig fordítva.
A barlang a bajúszos denevér (Myotis mystacinus) és a brandt denevér (Myotis brandtii) legjelentősebb telelőhelye Közép-Európában. A barlangban észlelt 12 denevérfajból a Myotis dasycneme és a horgasszőrű denevér (Myotis nattereri) Szlovákia legértékesebb fajai közé tartozik.
A barlang bejáratát emberemlékezet óta ismerték mint Jégvermet. Az üreg mélyére azonban csak 1870-ban merészkedett le Ruffiny Jenő és társai Lang G., Mega A. és Fehér F. A barlangot Dobsina város jóvoltából már 1871-ben megnyitották a látogatók számára, majd 1887-ben, a világon az elsők között, villanyvilágítással is ellátták. A felfedezés híre gyorsan elterjedt a tudósok és a széles nyilvánosság körében is. Több híresség is meglátogatta, mint pl. P. O. Hviezdoslav, S. H. Vajanský és mások. A Nagy-teremben 1890-ben hangversenyt rendeztek Habsburg Lajos Károly tiszteletére. A barlang ismert volt nyári korcsolyázásairól is. Az első korcsolyázást 1893-ban rendezték.
1947-ben J. Mišelnický felfedezte a Cseppköves-termet (Kvapľová sieň), J. Ogurčák az Északi-folyosót (Severná chodba) és L. Šimkovič a Fehér-termet (Biela sieň). 1953 – 1954-ben felújították a látogatási útvonalat és a villanyvilágítást, valamint védelmi intézkedéseket foganatosítottak a jégnélküli részek feltárása után. A barlangból jelenleg 475 m látogatható.
Tájékoztatjuk a kedves látogatókat, hogy a fizetőterminálok műszaki és működési feltételei miatt előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a bankkártyás fizetés nem lehetséges. Emiatt azt javasoljuk, hogy rendelkezzen megfelelő mennyiségű készpénzzel, ha biztosra akar menni a barlang látogatásában. Köszönöm a megértésed.