Állami Természetvédelmi Szlovák Köztársaság
Szlovákiai Barlangok Igazgatósága
A Bélai-barlang Szlovákia leglátogatottabb idegenforgalmi barlangjai közé tartozik. Érdekes sziklaalakzatjain kívül gazdag cseppkőképződményeiről ismert. Annak ellenére, hogy a barlang természeti érdekességei 125 éve képezik kutatás tárgyát, keletkezésének törvényszerűségei nem minden részletében ismertek.
| hé | ke | sze | cs | pé | szo | va |
| 1 | 2 | 3 | ||||
| 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
| 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
| 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
| 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
Bélai-barlang
9:30, 11:00, 12:30, 14:00
| Látogatási útvonal | Felnőttek |
Diákok 6-15r., Invalidusok *1 |
Diákok, > mint 60 éve *2 |
Fotó-Video állvány használata nélkül *3 |
Mendkívüli belépés *4 |
| Bélai-barlang | 12,00 € | 6,00 € | 11,00 € | 10,00 € | 50,00 € |
|---|
*1 - Gyerekek 6-tól 15 évig; 15 évnél idősebb rokkantak érvényes igazolvánnyal
*2 - Nappali tagozatos diákok – főiskola esetében az aktuális évre érvényes tanulmányi igazolással; 60 év feletti személyek
*3 - Fotó-Video - fényképezés és rövid videófelvétel elkészítése állvány nélkül csak a barlang látogatása alatt lehetséges a beléptidíj és a kiszabott illeték befizetése után. Ez nem akadályozhatja a barlang folyamatos és biztonságos üzemeltetését
*4 - A látogatók kérésére lehetséges rendkívüli belépés is a rendes belépési időponton kívül, a barlangvezetővel való megegyezés után, külön illeték befizetése mellett. Ez azonban nem zavarhatja meg a barlang folyamatos üzemeltetését.
A belépés előzetes megrendelése nem lehetséges. A barlang túraútvonalának
A belépések a belépési rend szerint történnek, magasabb látogatói létszám esetén az adott helyzettől függően szerveznek külön belépéseket is a barlangba.
| Időtartama | Długość | Átlaghőmérséklet | |
| Bélai-barlang | 70 min | 1370 m | 5,0 - 6,3 °C |
|---|
A látogatási útvonal 1370 m hosszú, szintkülönbsége 125 m, az útvonalon 860 lépcső található. A benttartózkodás időtartama kb. 70 perc. A barlang hőmérséklete 5 és 6,3°C között mozog.
A látogatás alkalmával a látogató megcsodálhatja a cseppkő-vízeséseket, pagodaszerű állócseppköveket, tavacskákat és más képződményeket. Az egyik megálló a Zene-teremben (Hudobná sieň) van, amely nevét a tavacska tükrére csepegő víz hangjáról kapta. A terem kitűnő akusztikája miatt azonban reprodukált klasszikus zenekoncerteket is rendeznek itt.
| Vezető: | Ing. Jozef Bachleda |
|---|---|
| Cím: | 059 54 Tatranská Kotlina |
| Téléphone: | +421/ (0)52/ 446 73 75 |
| E-mailben: | belianj@ssj.sk |
| Járás: | Poprad |
|---|---|
| Eperjesi: | Prešovský |
| Kataszteri határ: | Tatranská Lomnica |
| Geomorfológiai egység: | Belianske Tatry |
| Besorolás: | Sprístupnené SSJ, Národné prírodné pamiatky |
| Długość: | 3 829 m |
| Mélység: | 168 m |
A barlang a Kobylí vrch északi lejtőjén, a Bélai-Tátra keleti részén található a Belianske Tatry Nemzeti Természeti Rezervátumban a Tátrai Nemzeti Park területén.
Tatranská Kotlina községtől erdei út vezet a barlanghoz, Tatranská Lomnicától néhány kilométerre északkeletre. A 890 m tengerszint feletti magasságban fekvő bejárathoz mintegy 1000 m hosszú tanösvény vezet, amely 122 m szintkülönbséget küzd le. A feljutás 25 percet vesz igénybe.
Tömegközlekedési eszköz legközelebbi megállója:
Személygépkocsival Tatranská Kotlinába:
A Krížna-takaró másodidőszaki középtriászi gutensteini mészkövében keletkezett. A barlang létrejöttében elsősorban a réteglapok, másodsorban a szerkezeti törések játszottak főszerepet, amelyek mentén a beszivárgó víz a mélyebben fekvő részekbe áramlott. Az elsődleges üregek ezért teljesen kitöltődtek vízzel, amely oldó hatásán kívül lassú nyomás alatti áramlásával is szélesítette azokat. A mennyezeten ezért hatalmas kupolák és kisebb üstszerű bemélyedések találhatók.
A barlang elsődleges üregei valószínűleg a Kobylí vrch (Csikó-hegy) eredetileg terjedelmes fennsíkjának széttagolásával függnek össze a barlang felett, amelyet a Belá-völgy fokozatos mélyülése követett. A barlang legnagyobb termei már a Tátra negyedidőszaki fő eljegesedése előtt létrejöttek. A jégkorszak vége felé a barlangba benyomuló vizek már csak részlegesen alakították át a meglévő járatokat. Jelenleg a beszivárgó csapadékvizek a barlang legalacsonyabban fekvő részeiben összpontosulnak, ahol időszakos patakokat képeznek.
A barlang hossza 3 829 m, szintkülönbsége 168 m. Bejárati részeibe, amelyek mesterséges tárón keresztül közelíthetők meg, a 82 méterrel magasabban fekvő felső (eredeti) bejárati szakasztól kéményszerű aknák torkollanak. A látogatási útvonal a mészkő réteglapjai szerint fel- és levezető részei a Rázcestie-től (Szétágazás) emelkednek és helyenként omlásos termekké szélesednek (Zrútený dóm, Dóm trosiek). Több helyen fennmaradtak a víz oldó hatására létrejött ovális járatok (Rúrovitý dóm, Dlhá chodba, Priepasťová chodba). A barlangot függőleges irányban aknák és kémények tagolják szét (Hladová priepasť, Peklo).
Lenyűgözőek a cseppkő-vízesések (Vysoký dóm, Dóm SNP, Vodopádový dóm, Hudobná sieň) és a pagodaszerű állócseppkövek (Palmová sieň). Gazdagon találhatók más cseppkőképződmények is (Galéria, Klenotnica, Biela sieň). A barlang léghőmérséklete 5,0 - 6,3 °C, relatív páratartalma 90 - 97 %.
A barlangban 7 denevérfaj található. Legtöbbjük a közönséges denevér (Myotis myotis). Ritkábban fordul elő a bajuszos denevér (Myotis mystacinus), brandt denevér (Myotis brandtii) és a csonkafülű denevér (Myotis emarginatus). A barlang tavacskáiban él a Bathynella natans nevű ősrák.
A barlang bejárata régóta ismert volt. A bejárati részt az aranyásók már a 18. század első felében ismerték, amiről a barlang falára felírt nevek is tanúskodnak. Sikerült azonban sokáig titokban tartaniuk. A bejárati nyílást Gulden L. és egy Fabry nevű aranyásó találta meg újra 1826-ban, de mélyebben nem nyomultak a járatokba. A nyílásra 1881-ben Husz J. és Britz J. találtak véletlenül, akik néhány nap múlva bemerészkedtek a barlang belsejébe is. A további feltárásokban 1881-1882-ben Kaltstein A., Verbovszky I. és Britz J. vettek részt, akik benyomultak egészen a Dóm trosiek teremig. A barlangot még 1882-ben megnyitották a nagyközönség előtt, az eredeti nyílástól egészen a Pálma-teremig (Palmová sieň), ami elsősorban Kaltstein A. érdeme volt Szepesbéla (Spišská Belá) város hathatós anyagi segítsége mellett. Még abban az évben kivájták a jelenlegi bejáratot, 1884-ben pedig további járatokat nyitottak meg a Dóm trosiek teremig, ahonnan 1885-ben a Rázcestie-től (Szétágazás) vezető oldaljáratba alagutat vájtak. Ezzel a látogatási útvonal köre bezárult. A barlang villanyvilágítását 1896-ban vezették be. Később, 1926-ban Piovarcsy K., Gabriel G. és a Kárpátegyesület más tagjai a Zbojnícka komora és a Hudobná sieň táján új járatokat tártak fel. A Balvanitá chodba, Stĺpový dóm és a Peklo akna nyílását Klepáč P. fedezte fel 1935-ben. Az akna kutatását Benický V. szervezte meg 1939-ben. A múlt század 50-es éveiben a barlangban nagyszabású rekonstrukciós munkákat végeztek, 1979-1980-ban pedig a látogatási útvonalat a Hlinená chodba és a Dóm trosiek közötti rész átvágásával könnyítették meg.
Az utóbbi években a barlangot gyógykezelésre is használják. Jelenleg a barlangból több mint 1000 m látogatható, +125 m szintkülönbséggel.
Részlet a képződményekből
Zeneterem
Oszlopfüggöny - részlet
Aranytavacska
Részlet a képződményekből
Pálmaterem
Pálmaterem
Részlet a Fehér terem képződményeiből
Zeneterem
Részlet a Zeneterem képződményeiből
Részlet a képződményekből
Hosszú terem – Mészkő-vízesés
Pisai torony
Zeneterem
Oszlopfüggöny - részletTájékoztatjuk a kedves látogatókat, hogy a fizetőterminálok műszaki és működési feltételei miatt előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a bankkártyás fizetés nem lehetséges. Emiatt azt javasoljuk, hogy rendelkezzen megfelelő mennyiségű készpénzzel, ha biztosra akar menni a barlang látogatásában. Köszönöm a megértésed.
